ÚJ TERMÉK! | Auto memory akár 20% kedvezménnyel!

Érted, amit olvasol?

Az alsó osztályos gyerekek jobban megértik azt a szöveget, amit hallanak, s kevésbé értik, amit maguk olvasnak. Ez nyilvánvaló is, hiszen még csak most ismerkednek a betűk beazonosításával, és sok szó, kifejezés értelmével.

Felső osztálytól kezdve az átlagos gyerekek már jobban megértik az olvasott szöveget, mint ha ugyanezt felolvassák nekik… 

Van különbség az olvasás és a szövegértés között!

 Sokszor előfordul, hogy magával az olvasással nincs baj; szépen, folyékonyan, érthetően megy, ám a tanuló mégsem érti, nem tudja összefoglalni, elmondani a tartalmát, a lényegét.

Tehát amelyik gyermek nem érti a neki való szöveget, az valójában nem olvas jól. A szavak felolvasásakor tudniuk kell azt érteni, értelmezni. Az olvasásnak a lényege az, hogy információkat gyűjtünk, összefüggéseket fedezünk fel, következtetésekre jutunk. A jól olvasás (tehát amikor érti is azt, amit olvas) a tanulási folyamat része, s mással nem pótolható.

Ha egy felső tagozatos gyerek csak úgy tud tanulni, hogy valaki felolvassa neki a leckét, és/vagy azt szinte mindig együtt értelmezik, azaz “lefordítják” számára a szöveget, akkor az olvasás-szövegértés megrekedését kell feltételezni. Gyakran – de nem mindig! –  az olvasási probléma, diszlexia az ok…

Rengeteg „diszes” gyerek van, akiről nem, vagy későn derül ki ez az állapot. Miért? Mert a többi képessége (számolás, írás, mozgás stb.) magas szinten van, azaz így kompenzál. – „Olyan ügyes mozgása van, olyan szépen ír, olyan gyorsan számol, vág az esze ennek a gyereknek”- halljuk sokszor, s ilyenkor meg sem fordul az ember fejében, hogy ennél a gyereknél az olvasással, szövegértéssel vannak gondok.

Sokszor előfordul, hogy a szülő nem akarja elvinni szűrésre a gyermekét, mert egyszerűen nem akarja tudomásul venni ezt a részképesség zavart.

(Vannak viszont figyelemzavaros gyerekek is: ilyenkor nem a szöveggel van „baj”, hanem a diák figyelmével.)

A legtöbb probléma azonban azoknál a gyerekeknél van, akiknek szegény a szókincsük. Akik még alapszavakat sem értenek. A szókincsfejlesztést 2-3 éves kortól kellene folyamatossá tenni. Ez sok beszélgetéssel, mondókázással, meseolvasással megvalósítható.

 A szöveg megértése voltaképpen az agyunk képalkotása. Az agy képekben gondolkodik. Ha azt mondom, „ház”, akkor egy házat látsz magad előtt, nem pedig magát a szót leírva. Na de ha valaki még a betűk, szavak ki,-egybeolvasásával küzd, úgy nemigazán tudja látni a képet, vagy időközben már elfelejti, hogy mi is volt egy sorral előbb…

A szövegértés nem ösztönös tevékenység, arra tanítani kell a gyerekeket. A szövegértés sikerének alapja a biztos olvasás. Amíg ez nincs meg, addig a betűk kiolvasására tud csak figyelni a nebuló. Fontos, hogy megszerettessük őket az olvasással.

Olyan történetet, mesét válasszunk, amely:

  • érdekli őket
  • tudnak azonosulni a történettel, a szereplőkkel
  • jóleső izgalommal tudnak rácsodálkozni
  • nyelvezete könnyű, nem nyelvtörő
  • humoros

Hogyan gyakorolja a tanuló a szövegértést?

  • Ügyeljünk az olvasás tempójára, ami a gyermek képességéhez megfelelő legyen.
  • Nézzük meg együtt a szöveghez tartozó képeket, táblázatokat, illusztrációkat – azok is „beszédesek” tudnak lenni.
  • Keresse ki az ismeretlen szavakat! Tanulja meg jelentésüket!
  • Találja meg a szöveg fő gondolatát: miről szól? 1-2 mondattal mesélje el, mi a lényege?
  • A szülő fogalmazzon meg kérdéseket a szöveghez, amelynek válaszai ott vannak benne leírva.
  • Elmesélhetjük saját tapasztalatainkat az olvasottakkal kapcsolatban, pl. mi mikor voltunk hasonló helyzetbe; mi jut róla eszünkbe? Vagy mesélhetünk együtt arról, mit tudunk már a témáról, hol hallottunk már róla?
  • Keressük meg a szövegben az ok-okozatot (mi miért történt), az ellentéteket és hasonlóságokat, a problémát s annak lehetséges megoldásait.
  • A szöveg olvasása közben is fel lehet tenni kérdéseket: Eddig a bekezdésig mi történt? Mit gondol, mi következik majd ezután? Hogyan végződhetne?
  • Sokat segíthet egy vázlat készítése, rajzolása, írása

Olvasni csak gyakorlással lehet megtanulni. A fokozatosság elve igen fontos!  Amig nem megy a szavak, kifejezések értése, addig ne várjuk el a tanulótól, hogy fél oldalnyi szöveget megértsen.

Igen fontos a minta mutatása! Hogy várhatjuk el csemeténktől, hogy olvasson jól és sokat, ha minket, szülőket nem lát olvasni? A gyerek, mint tudjuk, utánozva tanul – ő leginkább azt csinálja, amit lát tőlünk, nem pedig azt, amit mondunk neki….

Érdemes bíztatni a gyermeket, csak idő kérdése és jól fog menni! A kitartás meghozza a gyümölcsét! Van értelme ebbe energiát fektetni, hiszen az olvasás tanít minket, tudást ad, és egy remek hobbi, bensőséges élmény…

©Írta: Juhos Melinda   •   2020. szept. 29.

Forrás: A szöveg megírásában segítségemre volt egy, a neve említését nem kérő, 20 éves tapasztalattal rendelkező tanítónő

Szóvarázs 1–5 olvasást fejlesztő füzetek

A Szóvarázs sorozat egy játékos fejlesztő füzetcsalád, ami bevezeti gyermekedet a betűk, szavak, mesék és versek csodálatos világába.

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük