Az iskolázottság helyzete Magyarországon

9.8 millió fő a lakosság száma jelenleg nagyjából Magyarországnak. Az iskolázottság, megoszlás tekintetében messze elmarad az EU átlagától, azaz nálunk jóval kevesebb a felsőfokú végzettségű lakos, mint a környező, fejlettebb országokban. Annak ellenére is, hogy emelkedő tendenciát mutat.

A mutató szám szintén eltérő nemenként, de még megyénként is. Egyes megyékben magasabb, máshol jóval alacsonyabb az iskolázottság. Mi általánosságban beszélnénk inkább a témáról, a teljes országot nézve, eltérő évszámokra bontva.

Az 1900 évektől, azaz a rendszerváltástól számolva a tanultság aránya jelentősen javulást mutat, akkor ugrott meg a felsőfokú végzettséggel rendelkező emberek száma, kis hazánkban.

Korábban a férfiak kiváltsága volt a tanulás, a felsőbb iskolák, a nők gyereket neveltek, háztartást vezettek inkább. 1800-as évek elejéig még középiskolába sem járhattak. Egy további érdekesség, az első magyar hölgy, Hugonnai Vilma volt 1879-ben, méghozzá Svájcban járta ki az iskoláját és kapta meg a diplomáját, az orvosi egyetemen. Utána egyre több hölgy csatlakozott hozzá.

Ma már mindkét nem közel hasonló esélyekkel indul neki a tanulásnak. Az első mért eredmények, amit a KSH levezetett a témában, 1920-ra datálhatók. A legfrissebb eredmények pedig 2016-ban készültek.

Míg 1920-ban a többség alapfokú műveltséggel, legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, a mostani években ez az arány szépen megnőtt. Korábban a magyar lakosság 96,2 %-a legfeljebb alapfokú iskolát végzett és nők aránya elenyésző volt az első, mért években.

Érettségivel, felsőfokú iskolákkal csak férfiak dicsekedhettek, 2.7% és 1.6% arányban. 2016-ra megugrott a felsőbb végzettséggel rendelkezők száma, már nem az alapműveltség a jelentős. Ekkor, a legutóbbi statisztikai méréskor a lakosság 26,5% -a végzett csak alapfokú iskolát. A befejezett iskolai végzettséget tekintve az alacsonyabb szinteken nincs különbség a két nem között, közel azonos arányban képviseltetik magukat. Ez számszerűen 2 millió 217 ezer lakost jelent. Vagyis a 15 éves és annál idősebbek 27%-a 8 osztályt végezte csak el.

Szakiskolát, szakmunkásképzőt az emberek 20.95%-a járta ki és többségében férfiak választották ezt az iskolatípust.

Érettségije a 18 év felettiek 33.4%-nak van, itt a nők vezetnek, többen választják ezt a műveltségi formát. Ez azt mutatja, hogy az érettségivel rendelkező emberek száma és aránya az utóbbi évtizedben töretlenül emelkedésnek indult. 21.8% végzett felsőfokú tanulmányokat. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében szintén a nők viszik magasan a prímet. 2016-ra elmondhatjuk, hogy nagyjából minden ötödik ember rendelkezik diplomával. 1 millió 716 ezren rendelkeznek e felsőfokú végzettséggel és szerencsére ez a szám folyamatosan nő.

A 8 általánost vagy annál alacsonyabb végzettséget szerzők száma egyre jobban csökken és az idősebb generációt érinti leginkább. A 6-16 év közötti korosztály egyre magasabb számban végzi el az általános iskolát. 1999-ben 97%-uk végezte el ezt a képzést. Talán annak köszönhetően, hogy feljebb vitték a tankötelesség korhatárát, 14 évről 16 évre. Így már biztosan megkezdik a szakmunkást vagy szakközepet, gimnáziumot a fiatalok, hogy aztán nagyobb eséllyel végig is vigyék. Ha így halad a népesség az iskolázottság növekedésében, hamarosan utoléri a fejlődő országok rátáját.

Forrás: KSH http://www.ksh.hu/interaktiv/storytelling/iskolazottsag/index.html?lang=hu

©Írta: Mayerné Répási Adrienn   •   2020. febr. 28.

Üdvözlünk a BetűBlogon!

Szeretnénk olyan tartalmakat megosztani itt veled, melyek hasznosak lehetnek szülőknek, óvónéniknek, tanítóknak egyaránt. 

Itt is megtalálsz minket:

Népszerű bejegyzések

Close Menu
×
×

Cart